gallery document

Iskolánk története

Iskolánk, a Kétegyházai Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium – az Alföld egyik ékköveként emlegetett Almásy kastélyban működik, mely épület-együttes közel 270 éves.

A kastélyt Andrássy Zsigmond építtette, aki az aradi főispán helyettese volt. Eredetileg emeletes, 12 tengelyű, barokk stílusú, egy 12 hektáros őspark közepén. Gyulaváriból ide helyezték át az uradalom központját, melynek következtében a községben úriszék is működött. Később1749-ben a főépület mellé építették a kegyúri katolikus templomot, melynek kriptájában van eltemetve az alapító neje és az Almásy család több tagja, azokkal a személyekkel együtt, akik a későbbiekben komolyan áldoztak a templom felújítására. A XVIII.sz. végén gróf Almásy Ignác temesvári alkancellár Bars megyei főispán vásárolta meg az épület-együttest.

A kastély és a templom 1858-ban leégett gróf Almásy Kálmán építteti újjá, viszont az emelet megépítése már elmarad. Kálmán nejével Wenckheim Mária grófnővel 1895-ben még restauráltatja az épület-együttest. A háborús évek után a kastélyt a szegényebb nép széthordja, így ma már az egykori pompa tündöklő jelei a kastély főúri bejáratára, a gróf pipázószobájára – ma könyvtár, a két kovácsolt vassal díszített teraszra korlátozódnak, melyeket Ybl Miklós tervei alapján készítettek. A felszabadulás utáni évek társadalmi- és gazdasági szerkezetének átalakulása, a mezőgazdasági termelés rohamos fejlődése és gépesítése, ezekhez megfelelő szakemberek képzése késztette az akkori Földművelésügyi Minisztériumot arra, hogy Kétegyházán a kastélyban ilyen irányú intézményt hozzanak létre. Így alakult meg 1952. december 21-én intézetünk, Mezőgazdasági Szakiskolaként. Az első időszakban csak a gépállomások számára képeztek szakembereket. Az iskola dolgozói létszáma 17 fő volt: 1 fő igazgató, 8 szakoktató, 1 gondnok, 1 könyvelő, 1 főszakács, 3 konyhai dolgozó és 2 takarítónő. Majd fokozatosan 1959-től megkezdték a tsz-ek részére is a 6 hetes vontatóvezető, 5 hónapos kombájnvezető, traktoros- gépész- és kombájnvezető, mg-i gépész és állattenyésztési gépész, általános mezőgazdasági és szakosított szerelők 6-6 hónapos képzését, 4 osztályban, 3 nap elmélet, 3 nap gyakorlat váltással.

1954-ben miután megszűnt a csanádpalotai iskola az is beolvadt a kétegyháziba hallgatóival és oktatóival együtt. 1955-ben újabb iskola, az eleki Mezőgazdasági Szakiskola beolvadására került sor.

1956-tól döntő változás történik az oktatási feltételek javulásában, hiszen a volt grófi istállókból egyéb gazdasági épületekből kibetonozott, világos és fűthető szerelőműhelyeket alakítottak ki.

1960-ban újabb változás a képzésben, amikor is elkezdődik a később több évtizeden keresztül – jelenleg is – tartó mezőgazdasági gépszerelők képzése. Közben a hallgatók és oktatók áldozatos munkája során újabb műhelyek, gépszínek épülnek, gyarapodik a géppark, fejlesztik a kollégiumot. Még 1953-ban 60-80 fő a hallgatói létszám, 1963-ban már 140 fő, 1964-ben 200 fő hallgatót tudnak elhelyezni.

Az iskola 1953 – 1965 között 10.182 felnőtt dolgozót képezett ki, részben bentlakásos, részben kihelyezett tanfolyamokon. A rohamosan emelkedő igények kielégítésére az 1964/65-ös tanévtől megindul az ifjúsági képzés az iskola neve: Mezőgazdasági Gépészképző Szakiskola lett. Az új forma bevezetésével kitűnt, hogy kevés a tanterem, így 1966 nyarán megkezdődött a jelenlegi tanügyi épület építése, amelyet 1967. május 22-én avattak fel, szintén az iskola dolgozóinak és tanulóinak áldozatos munkája eredményeként.

Ismét új nevet kap az iskola: Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet.

1969-ben megalakul az iskolai oktatásfejlesztési csoport. Munkája eredményeként 1971-ben beindul a kabinet-rendszerű oktatás. A csoport munkája elismeréseként országos hírnévre tesz szert az oktatófilmek, tanulmányok, tankönyv pótló jegyzetek, új oktatási módszerek (tablómódszer) készítése és kísérletezései következményeként. Gyümölcsöző oktatás módszertani kapcsolatot ápol a Nyitrai Tanárképző Főiskolával több éven keresztül.

Az 1966/67-es tanévtől az iskola is bekapcsolódik a gyakorlógazdasági oktatási formába. A tanulókat hetes váltásokban, szakoktatók felügyeletével és irányítása mellett a lőkösházi, bánkúti, és gyulai gazdaságokban diákszállásokon helyezték el. Ez a rendszer 1975-ben szűnt meg.

Közben 1965-67 között átmenetileg szünetel a bentlakásos felnőttképzés. 1967-től Vésztő-Mágoron, a vésztői gépjavító állomás telephelyén újra indul és működik 1974-ig, a telephely megszűnéséig. A 7 év alatt 1842 fő szerzett itt új vagy magasabb szintű szakképesítést.

1974-ben újabb névváltozás, az új név: Mezőgazdasági Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Intézet, amit még 3 követ a mai napig. Egyúttal megváltozik a beiskolázási terület Békés és Szabolcs-Szatmárból csak Békés megye marad.

1975-ben az évtizedek óta gondot és problémát okozó tornacsarnok hiány oldódik meg, amikor decemberben elkészül és ünnepi keretek között átadásra kerül a nemzetközi méretű sportcsarnok illetve a közben megépített bitumenes kézilabdapálya, 2 db füves labdarugó pálya (kispálya), atlétikai futópálya és a szabadtéri magas – távolugró és súlylökő hely.

Lassan elérkezik az az időszak a 90-esévekben, amikor profilváltás válik szükségessé ismételten, melynek következtében az országban elsők között indul be a mezőgazdasági gazda, gazdasszony és falusi vendéglátók nappali képzése. Az új képzési profilnak megfelelően az oktatás szükséges feltételeként épül meg az új konyha – ebédlő részeként, a tankonyha és tanebédlő, valamint a varroda és kerül átadásra 1992 őszén. Ezt követően elkezdődik a 127 hektáros tangazdaság kiépítése egy modern állattartó-teleppel, üvegházzal, kisállattenyésztéssel, terménytároló és szárító építésével, 4,5 hektáros kertészet kialakításával és egy modern mérlegház építésével.

Különös színt visz közel egy évtizeden keresztül az iskola életébe, hogy érettségizett székelyföldi tanulókat képezünk (60-80 fő) a 90-es években bevezetett profilváltás keretében. Akiknek egy része farmgyakorlatokon vehet részt Dániában (16 hónap).

A Sulinet program keretében először egy 3,6 milliós majd egy 18 milliós beruházás valósul meg az internetre való csatlakozással. Ez lehetővé teszi, hogy bekapcsolódjunk az azóta is kedvelt Cisco Systems Networking Acodemy hálózat oktatásába és ECDL vizsgák szervezésébe, lebonyolításába.

Újabb struktúra bővítés 2001-ben amikor az iskola életében első alkalommal indítunk gimnáziumi és szakközépiskolai osztályokat , az előzőben „agrár rendész”, az utóbbiban agrár szakterületi szakmacsoportos képzéssel. Közben komoly beruházásokkal folytatódik a gyakorlati és tangazdasági háttér fejlesztés, gépesítés, a szántóföldi kertészet gépesítése. Eredményeként először elnyerte a „Bemutató Tangazdaság”, majd ezt követően kétszer a „Minősített Tangazdaság” címet.

Elérve napjainkhoz, amikor az integráció korát éljük 2008. őszén megtörténik iskolánk integrációja 6 iskola összevonásával, Jánoshalma központtal, az alábbi névvel: VM ASzK, Szakképző Iskola – VM Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium.

Újabb struktúra váltással, elsősorban az oktatási módszereket tekintve a modulrendszerű oktatás bevezetésével, valamint a 2006-ban HEFOP 3.1.3 kompetencia alapú oktatás nyertes pályázatának felmenő rendszerű folyamatos megvalósításával - a 9-10. évfolyamokon – folytatódik a munka.

Úgy gondoljuk, hogy a bemutatott történelmi múlt egyrészt kötelez, másrészt a jelen helyzet megfelelő biztosíték ahhoz, hogy a változó néha nehéz gazdasági körülmények között is megfeleljünk fenntartónknak, az FVM-nek és a magyar szakképzés elvárásainak.

Erre biztosíték tantestületünk tagjainak évtizedes pedagógiai és szakmai tapasztalata, iskolánk technikai felszereltsége és gyönyörű környezete.

Bencze László nyugalmazott igazgatóhelyettes

ASZIH logo RGB         fm logo        nak

Elérhetőségek:

Kétegyházai Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium
Cím: 5741 Kétegyháza, Gyulai út 6.
Telefon: (66) 250-311
Fax: (66) 550-215 (117)
e-mail cím: ketegyhazisuli@gmail.com
OM kód: 202735
Alapítvány: 18388037-1-04